|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.09. 08:46 - |
Az angol telivér lófajta eredetének gyökerei visszanyúlnak a több mint 300 évvel ezelőtt importált három "alapító" Darley Arabian, Godolphin Arabian és Byerly Turk ménekhez, melyek a Közel-Keletről kerültek Angliába. Tenyésztőik az erős testalkatú, őshonos galloway kancákat keresztezték velük létrehozva egy olyan fajtát, mely egy kemény versenyszerű kipróbálást követően nemesítőjévé vált a hadsereg, a mezőgazdaság és a közlekedés terén alkalmazott egyéb fajtáknak.
|
 |
Így a szinte intézményes tenyésztői munka kialakulásával párhuzamosan mintegy annak következményeként létre jött a galoppversenyzés szervezete.
Magyarországon a XIX. század első évtizedeiben jelent meg a fajta és 1827-ben a gróf Széchenyi István által megépítetett pesti pályán vette kezdetét a lóversenyzés. |
|
A telivér átlagosan 160cm marmagasságú és körülbelül 500kg súlyú. Nincs megkövetelt egységes küllemi megjelenése, viszont kívánatosak testének felépítésében azok a jellemzők, melyek a versenyzéshez szükséges ideális konstrukciót adják. Ilyenek a könnyű, nemes fejforma, élénk tekintetű szemek és tágan illesztett mozgékony fülek. A hosszú és enyhén alacsonyan illesztett nyak, mely kifejezett marba torkollik. A rövid feszes, jól izmolt, egyenes hát és ágyék illetve a hosszú lapocka, a mély mellkas és a széles szügy. A fajtánál szigorú megítélés alá esik a végtagok korrekt alakulása.
Testének felépítése képessé teszi akár 60km/h-ás sebesség elérésére is. Hátulsó lábai rugóként működnek, amint vágta közben összehúzódnak és kinyúlnak. Ez a mozgás hajtja az állat testét, miközben az elülső lábak mintegy kapaszkodva húzzák előre. A fej és a nyak segítenek a futást egyenletessé és ritmikussá tenni. A nyak a mellső lábakkal szinkronban mozogva megnyújtja a repülés ívét ezzel azt az időt, amit az állat a szó szoros értelembe véve a levegőben tölt, így gyorsítva a haladást. |
|
Az első méneskönyvet 1793-ban adták ki Angliában, mely a folyamatosan megjelenő köteteivel alapját képezi az angol telivérfajta törzskönyvi nyilvántartásának.
Gyorsasága, állóképessége és eleganciája révén a lóversenyen kívül a telivérek számtalan egyéb helyen megjelennek. A különböző fajták nemesítésén túl megtalálhatók a military, a díjugrató esetenként a díjlovagló versenyeken illetve az akadály- és gátversenyeken. Sokoldalúságukat mutatja, hogy használják őket munkára (rendőr lovak), vagy akár szórakozásra is (lovas póló, hobbilovaglás). | |
[1-1]
Az angol telivér lófajta eredetének gyökerei visszanyúlnak a több mint 300 évvel ezelőtt importált három "alapító" Darley Arabian, Godolphin Arabian és Byerly Turk ménekhez, melyek a Közel-Keletről kerültek Angliába. Tenyésztőik az erős testalkatú, őshonos galloway kancákat keresztezték velük létrehozva egy olyan fajtát, mely egy kemény versenyszerű kipróbálást követően nemesítőjévé vált a hadsereg, a mezőgazdaság és a közlekedés terén alkalmazott egyéb fajtáknak.
|
|
Így a szinte intézményes tenyésztői munka kialakulásával párhuzamosan mintegy annak következményeként létre jött a galoppversenyzés szervezete.
Magyarországon a XIX. század első évtizedeiben jelent meg a fajta és 1827-ben a gróf Széchenyi István által megépítetett pesti pályán vette kezdetét a lóversenyzés. |
|
A telivér átlagosan 160cm marmagasságú és körülbelül 500kg súlyú. Nincs megkövetelt egységes küllemi megjelenése, viszont kívánatosak testének felépítésében azok a jellemzők, melyek a versenyzéshez szükséges ideális konstrukciót adják. Ilyenek a könnyű, nemes fejforma, élénk tekintetű szemek és tágan illesztett mozgékony fülek. A hosszú és enyhén alacsonyan illesztett nyak, mely kifejezett marba torkollik. A rövid feszes, jól izmolt, egyenes hát és ágyék illetve a hosszú lapocka, a mély mellkas és a széles szügy. A fajtánál szigorú megítélés alá esik a végtagok korrekt alakulása.
Testének felépítése képessé teszi akár 60km/h-ás sebesség elérésére is. Hátulsó lábai rugóként működnek, amint vágta közben összehúzódnak és kinyúlnak. Ez a mozgás hajtja az állat testét, miközben az elülső lábak mintegy kapaszkodva húzzák előre. A fej és a nyak segítenek a futást egyenletessé és ritmikussá tenni. A nyak a mellső lábakkal szinkronban mozogva megnyújtja a repülés ívét ezzel azt az időt, amit az állat a szó szoros értelembe véve a levegőben tölt, így gyorsítva a haladást. |
|
Az első méneskönyvet 1793-ban adták ki Angliában, mely a folyamatosan megjelenő köteteivel alapját képezi az angol telivérfajta törzskönyvi nyilvántartásának.
Gyorsasága, állóképessége és eleganciája révén a lóversenyen kívül a telivérek számtalan egyéb helyen megjelennek. A különböző fajták nemesítésén túl megtalálhatók a military, a díjugrató esetenként a díjlovagló versenyeken illetve az akadály- és gátversenyeken. Sokoldalúságukat mutatja, hogy használják őket munkára (rendőr lovak), vagy akár szórakozásra is (lovas póló, hobbilovaglás). | |
[1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
